2020. február 1-jétől Szepesházi Zsolt tölti be a Novodata Zrt. elnök-vezérigazgatói és az LX-Line Kft. ügyvezető igazgatói posztját. A komoly gyógyszerpiaci tapasztalatokkal rendelkező szakember látványosan bővítené a piacvezető patikai rendszergazda cégek szolgáltatásainak körét; számos egyéb téma mellett ennek elemeiről is beszélgettünk. 

Gyógyszertár: Először is, kezdjük a legaktuálisabb kérdéssel: most, a koronavírus-járvány idején milyen körülmények között végzitek a munkátokat (fejlesztők, szervizesek stb.)? A gyógyszertárak leterheltségének ugrásszerű növekedésével a Novodata és az LX-Line feladatai is  megszaporodtak? Esetleg milyen új kihívásokkal, problémákkal szembesültetek?


Szepesházi Zsolt: Időben elkezdtük az előkészületeket, így sikerült zökkenőmentesen átállni az új működési modellre, munkatársaink, szervizes kollégáink a legnehezebb első napokon is folyamatosan a gyógyszertárak rendelkezésére tudtak állni. Igen, az első hetek nagyon pörgősek voltak: a gyógyszertári működést, a vényköteles gyógyszerek kiadási rendjét befolyásoló gyors állami döntések lekövetése, valamint a rendkívüli vásárlási hullámból, a nagykereskedőknek a gyógyszerellátást érintő döntéseiből, Van ez a kettősség, egyik oldalon a gyógyszertár mint üzlet, a másik oldalon pedig mint az ellátórendszer egyik kulcsfontosságú eleme, amelyben a gyógyszerész szakmai szerepe kiemelkedően fontos a felelős gyógyszerfelhasználás és a betegek támogatása tekintetében. E két pólus mentén kell az informatikának a gyógyszertárat, a gyógyszerészt támogatnia, és e két pólus konfliktusának feloldását segítenie, lehetővé téve azt, hogy a patikát üzletileg sikeresen lehessen vinni, amellett, hogy a gyógyszerész értékes idejét minél inkább a betegtámogatással, a gyógyszerészi gondozással tölthesse. Ez három fő fejlesztési területet jelent. Egyrészt támogatnunk kell a „gyógyszertár mint üzlet” koncepciót, olyan megoldásokkal, amelyek javítják a patika jövedelmezőségét. Másrészt, fel kell szabadítanunk a gyógyszerészek és az asszisztensek idejét, hogy a beteggel tudjanak minőségi szinten foglalkozni, és ne az adminisztratív, repetitív feladatok kössék le őket. Harmadrészt, ki kell használni az informatika, az egészségügyi adatok adta lehetőséget a betegtámogatás, a gyógyszerészi gondozás feladataiban, hogy a szükséges információ minél egyszerűbben rendelkezésre álljon a gyógyszerész számára, amikor ott áll a beteg a tára másik oldalán. Mindezt természetesen úgy, hogy az új fejlesztések mellett folyamatosan modernizáljuk a meglévő rendszereket, különös figyelmet fordítva a működés stabilitására és a felhasználói élmény javítására.
 

Gy.: Kérlek, röviden mutatkozz be az olvasóknak! Milyen végzettséggel rendelkezel, milyen fontosabb állomásokon keresztül jutottál el a Novodata vezérigazgatói és az LX-Line ügyvezető igazgatói székéig?

Sz. Zs.: Gazdasági végzettségem van: Közgáz egyetem Budapesten, majd MBA New Orleansban. Az informatikát, programozást hobbiszinten műveltem, több programnyelvet is megtanultam autodidakta módon, és imádtam elbíbelődni izgalmas feladatok leprogramozásával. Persze ez régen volt, amikor még volt időm rá, de azóta sem ijedek meg, ha alkatrészekből kell összeraknom egy számítógépet.

Egyetem után a gyógyszeriparba csöppentem, a Sanofinál (akkor még Chinoin) dolgoztunk ki marketingstratégiát. Aztán egy nagy váltással elmentem egy jónevű audit céghez, ahol a vállalati felvásárlások üzletágon belül üzletértékeléssel, pénzügyi elemzéssel foglalkoztam. Később itt alakítottam meg a gyógyszeripari iparági csoportot. Innen elég hamar elvezetett az utam a gyógyszeripar számára etalon, piaci adatokkal és piaci, stratégiai tanácsadással foglalkozó IMS Healthhez, ahol tíz éven át voltam ügyvezető. Itt kerültem közelebb a patikákhoz, és mélyedtem el a gyógyszertárak üzleti kihívásaiban. 

Úgy érzem, ez a múlt tökéletesen felkészített a jelenlegi feladatomra, amelynek legnagyobb kihívását abban látom, hogy hogyan tudunk a gyógyszertárak számára nemcsak rendszergazda lenni, hanem széles körű üzleti és szakmai szolgáltató partnerré is válni.

Szepesházi Zsolt


Gy.: A balatonalmádi Gyógyszertár-működtetés Konferencián a patikai informatika jelenéről és jövőjéről tartottál egy nagyon érdekes előadást, ami a programbeszédednek is felfogható volt. Mindenekelőtt azt mutattad be, hogy a gyógyszertári munkát meghatározó trendekhez igazodóan milyen fejlesztések várhatók az elkövetkező időszakban a Novodatától/LX-Line-tól. Mit jelent ez: a jelenlegi szolgáltatásaitokat fogjátok átstrukturálni, vagy azok mellett újakat is kínáltok, esetleg egy teljesen új „csomaggal” álltok elő?

Sz. Zs.: Úgy gondolom, egy gyógyszertár sikeres működtetése összetett feladat, és a mai világban az informatika önmagában nem értelmezhető, csak úgy, ha ezt a komplexitást ki tudja szolgálni. Ezért a rendszergazda szerepkör a jelenlegi formájában már túl szűk lett, túl kell lépnünk a beszerzés–készlet–eladás–elszámolás körén. Piacvezető patikai szolgáltatóként jelentősen szélesítenünk kell a palettát, hogy az előbb említett üzleti és szakmai szolgáltató szerepet betölthessük. 

És hogy mi a jövőképem az informatika szerepéről a gyógyszertárakban?
Van ez a kettősség, egyik oldalon a gyógyszertár mint üzlet, a másik oldalon pedig mint az ellátórendszer egyik kulcsfontosságú eleme, amelyben a gyógyszerész szakmai szerepe kiemelkedően fontos a felelős gyógyszerfelhasználás és a betegek támogatása tekintetében. E két pólus mentén kell az informatikának a gyógyszertárat, a gyógyszerészt támogatnia, és e két pólus konfliktusának feloldását segítenie, lehetővé téve azt, hogy a patikát üzletileg sikeresen lehessen vinni, amellett, hogy a gyógyszerész értékes idejét minél inkább a betegtámogatással, a gyógyszerészi gondozással tölthesse.

Ez három fő fejlesztési területet jelent. Egyrészt támogatnunk kell a „gyógyszertár mint üzlet” koncepciót, olyan megoldásokkal, amelyek javítják a patika jövedelmezőségét. Másrészt, fel kell szabadítanunk a gyógyszerészek és az asszisztensek idejét, hogy a beteggel tudjanak minőségi szinten foglalkozni, és ne az adminisztratív, repetitív feladatok kössék le őket. Harmadrészt, ki kell használni az informatika, az egészségügyi adatok adta lehetőséget a betegtámogatás, a gyógyszerészi gondozás feladataiban, hogy a szükséges információ minél egyszerűbben rendelkezésre álljon a gyógyszerész számára, amikor ott áll a beteg a tára másik oldalán. Mindezt természetesen úgy, hogy az új fejlesztések mellett folyamatosan modernizáljuk a meglévő rendszereket, különös figyelmet fordítva a működés stabilitására és a felhasználói élmény javítására.

Gy.: Nézzük sorban az újdonságokat! Az első pillér az üzleti szemlélet támogatása.

Sz. Zs.: Erre számtalan lehetőség van. Végig kell gondolni a patikában a pénzteremtés folyamatát, onnantól, hogy a gyógyszertár milyen áron rendeli a termékeket, odáig, hogy menynyit tud belőlük eladni. Le kell fedni integrált megoldásokkal, egyrészt az olyan alap gazdasági folyamatokat, mint a beszerzés, a készletezés és az árazás, de ennél tovább is kell menni: le kell fedni továbbiakat is, például az eladásösztönzést, a beteglojalitás kialakítását vagy a promóciót. Nagyon fontosnak tartom az üzleti adatok megjelenítését; sokan megérzésből vagy rutinból irányítják a patikát, pedig egy döntéstámogató „dashboard” kézzelfoghatóvá teszi a pillanatnyi pénzügyi és gazdasági állapotot, és segít megtalálni a beavatkozást igénylő területeket.

Gy.: A második terület a gyógyszertári dolgozók idejének felszabadítása. 

Sz. Zs.: Itt azt kell biztosítani, hogy a számtalan lélekölő, repetitív, adminisztratív feladatból, amelyek a gyógyszertári dolgozók vállán nyugszanak, közvetlen értéket nem teremtenek, viszont muszáj megcsinálni, minél kevesebb legyen. Amit csak lehet, automatizálni, digitalizálni kell. Egy fontos fejlesztési irány a papír nélküli vagy digitális gyógyszertár, amihez természetesen törvényi változások is kellenek, de úgy gondolom, elkerülhetetlenül efelé haladunk. De ide tartoznak az olyan megoldások is, amelyek az expediálás gyorsaságát segítik, akár olyan innovatív megoldásokkal is, mint egy vényleolvasó vagy taj-szám beolvasó automata, amikor sorban állás közben tudja a beteg a vényeit beolvasni, illetve magát azonosítani, és lekérni az EESZT-ből, kiválasztani, hogy mit szeretne kiváltani, és mire sorra kerül, a gyógyszerek már összekészítve várják. A lehetőségek itt is végtelenek.

Gy.: A harmadik pedig a gyógyszerészi gondozás, a beteg-felvilágosítás támogatása.

Sz. Zs.: Ezen a területen olyan megoldásokat kell keresnünk, amelyek a beteg-edukációt, a betegtámogatást, a gyógyszerészi gondozást segítik, például a gyógyszerész képernyőjén megjelenő, az adott betegre vonatkozó gyógyszer-felhasználási információkkal, a túlgyógyszerezéssel, gyógyszerinterakcióval kapcsolatos figyelmeztetésekkel, betegéletút-vizsgálattal, együttműködve az EESZT-vel, amelynek lehetőségei ma még messze nincsenek kihasználva.

Gy.: Összességében, mi a fenti eszközök alkalmazásának a célja? 

Sz. Zs.: Azt hiszem, akkor vagyunk sikeresek, ha a megoldásaink láthatatlanul beépülnek a gyógyszertár mindennapjaiba és minden tevékenységébe; segítik, egyszerűsítik, modernizálják és hatékonyabbá, gazdaságosabbá teszik a patikai működést.

Gy.: A gyógyszertárak opcionálisan válogathatnak majd a fenti megoldások közül, és állíthatják össze a saját csomagjukat?

Sz. Zs.: Én abban hiszek, hogy a vevőink azért fizessenek, amit használnak is, ami értéket teremt számukra. Tervezünk olyan fejlesztéseket, amelyek a meglévő rendszerekben javítják a „felhasználói élményt”, ezek nyilván mindenki számára elérhetők lesznek, illetve olyanokat is, amelyeket egy-egy csomag részeként fogunk kínálni. 

Gy.: Együtt jár-e mindez a szolgáltatási díj emelkedésével? 

Sz. Zs.: Mint gazdálkodó egységnek, nyilván nekünk is ki kell termelnünk a fejlesztéseink költségét. Hogy milyen áron, milyen konstrukciókban fogjuk az újdonságokat a piacra vinni, arról még korai beszélni, de fontosnak tartom, hogy a gyógyszertár ezt a költséget ne kidobott pénzként élje meg, hanem érezze az értéket, amit érte kap. 

Gy.: Látod esélyét annak, hogy a jövőben tovább koncentrálódik a patikai informatikai piac, és nőni fog benne az állami szerepvállalás/irányítás mértéke? Ha igen, mennyire kívánatos ez, mennyivel teszi hatékonyabbá a rendszer működését? 

Sz. Zs.: Koncentrálódást nem látok, nem gondolom, hogy jelentős piaci szereplők akár középtávon is kiesnének a rendszerből. Az „állami rendszergazda” témában időről időre felröppennek hírek. Erről az a véleményem, hogy egy állami rendszer soha nem fog azzal foglalkozni, hogy a gyógyszertár mint üzlet jól működjön, egy esetleges ilyen rendszer feladata az elszámolás, illetve a hatósági kommunikáció, esetleg még az EESZT-n keresztül a betegtámogatás segítése lehet. A piaci rendszergazdáknak mindig meglesz a maguk szerepe, hiszen számtalan olyan terület van, ahol informatikai, digitális szolgáltatásokkal lehet és kell segíteni a gyógyszertárak működését.

Gy.: Márciusi előadásodban említetted, annak is fennáll a veszélye, hogy a patikai informatika a nagykereskedők előretolt bástyájává, trójai lovává válik a patikában…

Sz. Zs.: Megjelent a piacon ez az új tendencia, és szerintem káros, ha egy nagykereskedő kereskedelmi eszközként tekint a rendszergazdai szolgáltatásra. Egy patika életében a szolgáltatási díjak mértéke általában nagyságrendekkel alacsonyabb, mint a kereskedelmi kedvezményeké, így eljuthatunk oda, hogy a nagykereskedő óriási kedvezménnyel, vagy akár ingyen is elérhetővé teszi a rendszergazdai szolgáltatásait. Ez viszont már középtávon sem fenntartható modell, korlátozza az innovációt, és az sem jó, ha a rendszergazda a nagykereskedő, és nem a gyógyszertár érdekeit tekinti irányadónak.

Én abban a modellben hiszek, amelyben a rendszergazda működésileg és finanszírozás tekintetében is független. Ismeretes, hogy a mi német anyacégünk a Phoenix csoport tagja, de ez itt, Magyarországon semmilyen direkt irányításban vagy bármilyen más függőségben nem jelenik meg. És úgy gondolom, hogy ez az egészséges.

Gy.: Arról is beszéltél, hogy átalakítjátok az ügyfél-támogatási folyamataitokat. Ez mit jelent?

Sz. Zs.: Felhasználói visszajelzések alapján egy jelentős feladat számunkra az ügyféltámogatás javítása. Egyszerűen nem tolerálható, hogy piacvezetőként ebben ne a maximumot nyújtsuk. Nem fordulhat elő, hogy nem időben reagálunk egy ügyfélmegkeresésére; ehhez a belső folyamatainkat és támogató rendszereinket jelentősen modernizáljuk, és bízom benne, hogy az eredményt partnereink hamarosan érzékelni is fogják.

Gy.: Heti online szakmai konzultációt, úgynevezett webinar-t kívántatok indítani a patikáknak. Működik ez már? Mi a témája? Kik vehetnek részt rajta? Pénzbe kerül az ezeken való részvétel?

Sz. Zs.: Ezt a novodatás patikák számára már el is indítottuk. Partnereink számára ingyenes, hetente szakmai aktualitásokról (EESZT-vel kapcsolatos változások, eRetaxa, FMD a gyógyszertárban, FMD-riasztások kezelése, árképzés, csoportos akciók kezelése stb.) szól. Elmondhatom, hogy webinar-jainknak nagy sikere van, a becsatlakozók száma sok esetben megközelíti a száz főt. Egy témát többször is leadunk, és van lehetőség kérdezni, kommentálni. A közeljövőben a webinar-okat az LX-Line oldalán is szeretnénk elindítani. 

Gy.: Említetted, hogy új fejlesztési vezetőtök van. Ki ő, és miért fontos ezt kommunikálni a gyógyszerészek felé? A partnereitek számára jól ismert arcok – a Novodatánál Dedinszky Marika és Kurucz Robi, az LX-Line-nál Kinczer Marcsi és Bognár Laci – is tagjai az „új csapatnak”?

Sz. Zs.: Nagyon fontosnak tartom annak a kommunikálását, hogy mindkét cég esetében új korszakot hirdettem meg, amelynek alapvető részét képezik az új, modern informatikai koncepciók, a folyamatos innováció. Ehhez új ember kell, és ezért kap nagy szerepet, hogy új fejlesztési vezetőnk van. Ipacs Péter egy rendkívül innovatív és dinamikus környezetből érkezett, és biztos vagyok benne, hogy ezt a dinamikát a Novodatára és az LX-Line-ra is át tudjuk ültetni. Ugyanakkor építeni szeretnénk és nem rombolni. Szeretnénk megőrizni a jó hagyományokat, a tradicionális értékeinket, és igen, emiatt a „régi arcokra” is szükség van. De nyitnunk kell az új felé, és meg kell tudnunk szólítani a fiatalabb gyógyszerészi generációt is.

Gy.: Az elmúlt időszakban többször is felmerült a kérdés: sor kerül-e a jövőben a Novodata és az LX-Line összeolvadására? 

Sz. Zs.: Erről még nem született döntés. Cégszinten lehetséges, hiszen sok folyamat van, amit egyszerűen nem érdemes duplán végrehajtani. Az viszont biztos, hogy mindkét brand megmarad a piacon, nem tervezzük elvenni a kedvenc, megszokott rendszert sem a Novodatával szerződött, sem az LX-Line-os patikáktól.

Gy.: Egy új fejezet nyitányaként mit üzensz a gyógyszerészeknek? 

Sz. Zs.: Leginkább azt, hogy köszönöm a hűséget, amely lehetővé teszi, hogy piacvezetők legyünk és maradjunk. Határozottan azt gondolom, hogy piacvezetőnek lenni nagy felelősség, nem szabad kényelmesen hátradőlni. Új vezetőként mindent megteszek azért, hogy továbbra is a legjobb szolgáltatást nyújthassuk ügyfeleinknek, mind minőségben, mind innovációban. És ehhez sok minden a rendelkezésünkre áll: stabil pénzügyi háttér, elkötelezett és szakmailag profi csapat, a háta mögött több évtizedes tapasztalattal. Az én feladatom, hogy ahol kell, megújuljunk, sebességet váltsunk, és a mai kornak megfelelő, dinamikus, izgalmas, értékteremtő és továbbra is stabil partnerei lehessünk ügyfeleinknek.


Az interjút Tóth Tamás készítette, és a Gyógyszertár XIX. évfolyamának 5. számában jelent meg.